A DimenzióKapun és az IdőKapun túl

...igen ott jártunk mi. Mert mi megtehetjük. Én személy szerint először látogattam el ebbe a csodálatos Meseországba. DE az biztos, hogy nem utoljára. :) Fantasztikus mikor reggel nem a fúrásra, meg a kocsik hajkurászására kell ébrednem. Hanem az első, amit meg pillanatok az egy kint legelésző lovacska, és napsütés, madár csicsergés. Ahhh. Na erre már lehet mondani, hogy Jó reggelt. És ezek után már mindjárt jól indul a nap. Mintha tényleg egy mesében volna. A hófehér macska szeme se mindennapi, akárhova mész minden hol van pálinka és hamutartó. Isteni jókat lehet kajálni (mondom ezt én aki alig eszik), még én is egyfolytában ettem. :) Mit is mondhatnék...
Várom már a következőt!!!