2010. május 14., péntek

El innen!

Aha. Most akkor inkább nem írok semmit se. Totál semmit se, csak hogy tudjátok. Most biztos nem, de lehet, hogy egy jó darabig szintén nem. Ez most így jobb lesz. Még nyugalom van, de kitudja meddig. Na de én itthon nem maradok, az tuti. Inkább egész éjjel egy padon fogok dekkolni, mindegy melyiken, mindegy hol, mindegy kivel...legvalószínűbb hogy egyedül :) de akkor is. Ha indul a hacacáré leléptem! Addig legalább söröcske és én.... nos ha ökör iszik magába? Azt is lebaszom!!! De totáááááál!
...messze menni, erre vágyom!
...kesze-kusza, szúr és mar, tééépik, széééttép, apró darabokban, menthetetlen....

2010. május 11., kedd

Frotóztam is






... ahogy egy gyerekkori álom megvalósul.

MinedenEgybe

Na hát akkor, ahogy ígértem. Ma körmölök néktek valami csudaszépet. Összefoglalom az eltelt napok eseményeit, de inkább csak vázlatpontokba, mert nagyon totál ám.
Még 2 hete, mikor a bogrács fesztivál volt, ahol is valaki kinyalta, de totál a bográcsomat, na mindegy nem ez a lényeg. Na de akkor este kifelé tartottam egy kis söröcskére. Egy tinibanda sétált velem szembe, kicsit sötétebb színárnyalattal, akik vígan énekeltek. Na de mit is? Hát ezt: Úgy szeretném, ha végre betennéd, jól benyomnád és meg is dörzsölnéd. Szóval eldobom az agyam...de ekkor már tudtam, hogy ez egy érdekes este lesz. És igazam volt. Totál volt trambulin, mindenki nagy örömére :) ahol többek között lehetett egymást harapdálni is.... Azóta van egy mobiltelefon alaplap a kabátzsebembe, meg totál ilyenek....meg olyanok. Ja és az este egyik legpikánsabb beszólása, természetesen egy nősténytől egy hím felé a köv.volt: Szeretem ha szopatnak.... Totál megmondta a frankót, nem picsázott.
Persze a nagy madár még mindig nem hagy minket békén, sőt mostanság már láthatatlan köpenyt is ölt, és roppantul csipog a rohadék. De elküldtük Bélának sms-ben. Akkor meg a sünök. Totál bandásztak, és körbekerítettek. Ott gyülekeztek a fa alatt, és nagyon roppantul totál szuszogtak. Úgy, hogy még tiszta messziről is lehetett hallani.
Aztán volt megint péntek esti munka utáni sörözés....sokáig. Akadt egy balfasz aki bemutatkozott, hát mi is ezt tettünk, mert nem vagyunk bunkó vadparasztok. Mégpedig: én a Törvény vagyok, ő Jézus, ő pedig Isten! Aha! Aztán volt egy ilyen: Neked mi a vezetékneved? Angyal! :))) Totál vége volt a gyereknek. Később pedig levelek szálltak, nagyon konkrét tartalommal (ki akarlak nyalni, és le akarlak szopni), de hála ötletességemnek mindenki megkapta a magáét. :)
Természetesen a kis piros mindenben részt vett, mert hát ő egy oszlopos tag. Mindig mindenhol ott van és lángol.
.....amúgy meg mekkora faszság, hogy az ember magát nem veszi észre. Pedig már mindenki mindent lát, észlel, és következtet (még az is aki totál nincs képbe). ajjjajjjjajjjjaaaj :))))
...fotel, kredenc, kanapééééé.

2010. május 10., hétfő

Totál

Úgy gondoltam ma végre írok valamit, de totál nincs kedvem. Fogalmazni össze-vissza, meg ilyenek....gömbvillámok kavalkádja fikció átjáró. Szóval úgy döntöttem, hogy majd holnap délelőtt körmölök valamit. Most nincs kedvem semmire se, de totál semmire. De vannak azért totál elgondolkodtató dolgok, de mindegy. Én tudom! Meg azt majd én tudom is! :)
Jó, hogy újra érzem az illatod...hiányzott!

2010. május 1., szombat

Tegnap éjjel

Hát érdekes volt, mit ne mondjak. Szerintem elég ha azt mondom, hogy ezzel a mondattal fejeződött be: "Milyen jó bőr vagy!" Persze ez totál kétértelmű, de nem kell rögtön arra gondolni ám. Már késő volt, sok óra, és mi roppantul elfáradtunk. Mert mi mindig csak megyünk, meg megyünk, meg megyünk. Így volt ez tegnap éjjel is. Elmentem NFG megnyitóra, oszt ott álltunk kint, sokan, naagyon sokan. Dumáltunk. Meguntuk, elindultunk keresni egy padot, leültünk elvoltunk, meguntuk visszamentünk. Kínlódtunk ott oszt, hogy sétálunk, és mivel nem volt cigink elsétáltunk vegasba cigit venni, majd vissza. Megint kint álltunk, néztünk, bámultunk, aztán eldöntöttük, hogy vissza megyünk vegasba, mert itt már nem stíl. Szóval megint felkerekedtünk. De ott se bírtuk sokáig, eldöntöttük, hogy elmegyünk a dinók földjére, és hogy ganézunk ott vagy micsoda. Én már nem tudom, ez már nekem sok volt. Nem voltam még ott, nem tudom hol van, totáál nagy dinók. De hogy nem kell félni, mert amint átlépjük a határokat, mi is dinók leszünk. Na de végül is a Lidl parkolóig jutottunk, roppantul diskuráltunk valamiről (már nem tudom miről) totál leültünk a parkolóba. Mert, hogy valahogy ez egy ilyen este volt, totál mindenhova leültünk. Ja és változott a program is! Ági valami szerelemfát akart megmutatni, de mi mondtuk, hogy az faszság. Ezért inkább svejk teraszra mentünk, és ott is leültünk. Mondom én, hogy mi csak mentünk, meg mentünk, meg mentünk....egyfolytába csak mentünk. És még itt a sarkon is leültünk...és legvégül haza mentünk.
Ja amúgy a mi nap, megismerkedtem a nyalókamadárral. Totál madár, madár, alma nyalókamadár. Vannak a kicsinyek, meg a hím. De csak éjjel adnak ám hangot, csak olyankor bújnak elő. Totál.